🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Henrik, VII.
következő 🡲

Henrik, VII., Hohenstauf (Szicília, 1211.-Martirano, 1242. febr. 12.): német király. - II. Frigyes cs. fia. 1222: apja kezdeményezésére kir-lyá koronázták. 1229-től önálló pol-ba fogott, a cs. fejed-barát irányzatával szemben a városokat és a kisbirtokos miniszteriálisokat támogatta. 1235: nyíltan apja ellen fordult, vereséget szenvedett, Itáliába száműzték, ahol fogságban halt meg. B.J.

Meyers XI:640. - Leuschner 1983:82.

Henrik, VII., Luxemburgi (kb. 1274.-Buonconvento, 1313. aug. 24.): német–római császár. - III. Henrik luxemburgi gr. fia. 1308: az egyh. választófejed-ek kezdeményezésére ném. kir-lyá választották. 1310: fiának (János) megszerezte a cseh koronát. 1310: itáliai hadjáratra indult (az ottani belvillongások ellenzői, köztük Dante, szabadítóként üdvözölték). 1312: cs-rá koronázták. Halála után mind No-ban, mind Itáliában fölerősödtek a belső harcok. B.J.

Meyers XI:640. - Leuschner 1983:129. - Engel–Holtz 1990:267.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.